L. SZABÓ TÜNDE (1943-2004) 

Lőrinczné dr. Szabó Tünde DLA építész 1943. december 16-án, Gyulán született. A Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán 1968-ban építészmérnöki, 1972-ben műemlékvédelmi szakmérnöki diplomát szerzett. 1968-tól 1986-ig a Somogy Megyei Tervező Vállalat – Somogyterv – építész tervezőjeként jelentős műemlék helyreállítási tervek sorát készítette el. Érzékeny, találékony alkotó, az épület eredeti értékeit tisztelő építész volt. A gálosfai kastélyszálló, a kisasszondi Sárközy-kúria, a somogyvári bencés Apátság, a kaposvári Arany Oroszlán Patika, a badacsonyi Szegedi Róza-ház és a balatonkeresztúri Festetics-kastély helyreállításának mintaszerű tervei is ezt bizonyítják. Műemlékhelyreállítási tapasztalatait cikkekkel és előadásokkal is népszerűsítette.
A Somogyterv műtermeiben készítette el a szennai, Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény terveit, és tevékenyen részt vett a néprajzi múzeum megvalósításában is. Ezzel a munkájával kivívta a nemzetközi és a hazai szakmai körök elismerését. A mintaszerűen kialakított műemléki együttes 1982-ben elnyerte az Europa Nostra-díjat, így Ő volt a nagyhírű európai szervezet első magyar kitüntetettje, és a ”Szennai Falumúzeum – a meglévő és magtartott faluközpontot folytató élő falut bemutató szabadtéri gyűjtemény – építészeti megformálásáért” ugyancsak 1982-ben Ybl Miklós-díjat is kapott. Munkájának eredményeiről később így vallott: „Az emberek ma másképpen néznek ezekre a házakra. Először volt a meg nem értés, hogy menteni akarjuk ezeket a házakat. Majd a rácsodálkozás…” – olvashatjuk egyik írásában. „A falu fejlődésnek indult. Van már a megyeszékhellyel összekötő útja, új híd a Deregényi patak felett. … Az utcán esténként tehéncsorda baktat és a Falumúzeum portáin csakúgy, mint a faluban máshol, tyúkok kapirgálnak, kakas kukorékol, bárány béget. A múzeum része lett a falunak. …” 
 1987-ben nevezték ki Somogy megye főépítészének. Nehéz feladatát mindvégig mintaszerűen oldotta meg: sokat tett a megye építészeti arculatának gazdagításáért és műemléki örökségének megőrzéséért. Az 1970-es évektől kezdve szorgalmazta a helyi védelem bevezetését Somogy megyében. Számtalan fontos társadalmi tisztséget is elvállalt. Az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottságának vezetőségi tagja, a Város- és Faluvédő Szövetségnek – Hungaria Nostra – pedig mindvégig választmányi tagja volt.  Tevékenységének elismeréseként 1990-ben, Műemlékvédelemért emlékplakettel tüntették ki.
 Sokat tett a magyar műemlékvédelem népszerűsítéséért. Az Alpok-Adria Munkabizottság Történeti Központok Munkacsoportjában Somogy megyét képviselte. A munkacsoport második és harmadik jelentésében a megye mezővárosairól és népi építészetéről közölt figyelemreméltó tanulmányt. Kezdeményezésére és elképzeléseinek figyelembevételével a térség népi építészetéről kiállítási anyagot állítottak össze: a vándorkiállítást Közép-Európa minden országában és Brüsszelben is nagy sikerrel mutatták be. A kiállításnak először az Europa Nostra-díjjal kitüntetett Szántódpuszta adott helyet: a becses műemléki együttes helyreállításnak is egyik társszerzője volt. Képességeit, munkásságát külföldön is ismerték és elismerték.
Szabó Tünde váratlanul és nagyon fiatalon távozott tőlünk. A magyar építészet kivételes egyénisége volt: tehetséges alkotó, megbízható szakember, igényes és eredményes tudományos kutató: a magyar műemlékvédelem kiemelkedő egyénisége, aki soha nem mondott nemet bármilyen kicsi, vagy nagy feladat várt rá.