DÜMMERLING ÖDÖN ( 1907-1976 )

Dümmerling Ödön Budapesten született 1907-ben. 
Tanulmányait a Királyi József Nádor Műegyetem Építészet Szakán fejezte be, 1930. decemberében.
A harmincas években a Dreiacker Ödön, Dr. Bierbauer Virgil, Pregitzer Ferenc, Dr. Hültl Dezső építészek irodáiban, ezt követően édesapja mellet és vele együtt dolgozott. Önálló tervezői tevékenységet is folytatott saját tervezésben. Bernárdt Győzővel társtervezőként tevékenykedett. Tizenhét alkalommal nyújtott be tervpályázatot. Zsürorként is többször munkálkodott. 

A háború idejéig számos szakértői vélemény, becslés került ki kezéből. 1944 - 1949 között a Királyi József Nádor Műegyetem Építészettörténeti Tanszékén tanársegéd, majd adjunktus Csányi Károly és Dr. Rados Jenő tanszékvezetők mellett. 1944 és 1957 között különböző szintű és profilú építész képzéseket szervezett, tanfolyamok tematikáját dolgozta ki és a hozzá rendelt jegyzeteket is megalkotta. A negyvenes években a háború után először a Mezőtervben vezető tervező, csoportvezető, végül megbízott osztályvezető. Az ötvenes években irányító tervező, majd szakosztályvezető volt az Ipartervben. 

Ezt követően az Építőipari Műszaki Egyetem volt munkahelye. E munkahelyéről méltánytalanul távolították el, amely lelki seb haláláig nem gyógyult be. Ott volt az Országos Műemléki Felügyelőség születésénél egészen nyugalomba vonulásáig. Kezdetben a Visegrádi Építésvezetosé műszaki irányítását végezte, e mellett 1959-ben ő állította össze a megalakítandó Igazgatási Osztály feladatait, működési kereteit. Már a műegyetemi munkája során is behatóan foglalkozott hazánk építészeti emlékeivel. Bámulatra méltó alaktani és szerkezeti tudása vetekedett Dr. Csemegi József tudásával. Alapítója volt az Országos Egyházi Műemlékvédelmi Tanácsnak, amelynek egyik kezdeményezője is volt. A tanácsnak köszönhetően az OMF és az Egyházi Főhatóság együttműködése megoldott volt egy igen nehéz periódusban. 

Életútja bizonyítja, hogy a tanítás volt egyik fő célja. Így az építészek nevelése, széles körű alaktani tudásának minél alaposabb továbbadása a körülötte dolgozó és élő kollégáinak. Ez egész életét végig kísérte. Véleményét mindig nagyon megfontolta és minden javaslatát, kifogását érvekkel, adatokkal támasztotta alá. Időt és fáradtságot nem kímélve mindig jobbító szándékkal állította össze véleményét, amelyet az érintettek is tiszteltek, ha nem is mindig tudták elfogadni. Ez természetesen fájt neki, de ezt senkivel sem éreztette. Erős, őszinte lélek volt, a megalkuvást nem ismerte. Mindvégig vállalta hitét, amelyért mellőztetést is el kellett szenvednie. Megadatott neki a példamutatás erénye, de ezt is szerényen és alázattal gyakorolta. Őszinte barát maradt oktatóként, kollégaként mindannyiunk számára.

Falkutatások:

• Gyöngyöspata római katolikus templom 1941
• Tarnaőrs Orczy kastély könyvtárszoba 1944
• Sopronhorpács római katolikus templom 1958-1960
• Esztergom Vár. Laktanya épület 1953
• Török bástya 1964
• Neszmély református templom 1960
• Tereske római katolikus templom 1962-től

Műemléki tervezési és kiviteli műemléki:

• Sopronhorpács római katolikus templom teljes helyreállítása 1958-1962
• Esztergom várfalak helyreállítás tervezése, kiviteli tervkészítés 1958-1964
• Ráckeve Savoyai kastély kupola fedélszék helyreállítás és kiviteli tervkészítés 1959-1960
• Visegrád palota rom felmérések 1961
• Gödöllő kálvária helyreállítás tervezése 1960
• Visegrád Salamon torony (nem került kivitelre) 1961
• Fellegvár helyreállítás tervezése, kiviteli tervkészítés 1961
• IV. Palota terasz helyreállítás tervezése, kiviteli tervkészítés 1958
• Kápolna mögötti támfal helyreállítás tervezése, kiviteli tervkészítés 1958
• Esztergom Vár palota Keleti szárny konzerválás tervezése 1958
• Esztergom Rác templom főhomlokzat, fedélszék, héjazat tervezése 1958
• Szentendre Vártemplom, déli kapu elhelyezés tervezése 1958
• Görög keleti templom kerítéskapu helyreállítási, kiviteli tervkészítés 1958

Megjelent cikkek, tanulmányok:

• A Ferencrend középkori csúcsíves stílű építészetének emlékei Magyarországon. I.
• Ferencesek, Technika 1941. évi 9-10 sz. különnyomat is. II Minoriták. Technika 1943. évi 1 sz. különnyomat is. III Klarisszák. IV Összefoglalás. V Befejezés. In= Élet Irod. Nyomda R.T.Bp. 1944.
• A dédesi Szent Lélek pálos kolostor romjai. In=Technika 1943. 5. 1-3
• A sajószentpéteri református templom. In= Technika 1944. 3. 3-4
• A gödöllői kastély. In= Művészettörténeti Értesítő. VII. 1958. 1. 9-31 oldal
• Állagmegóvás vagy helyreállítás. In= Műemlékvédelem. II.1958. 2. 110-115 oldal
• Diósgyőr vára. In= Borsodi Szemle II. 1958. 1. 3-18 oldal
• Diósgyőr vára. In=Herman Ottó Múzeum. Múzeumi füzetek 2-3 sz.
• A kismartoni középkori vár. In= Soproni Szemle. XIV. 1960.1. 80-87 oldal
• Egyházi műemlékek helyreállítás. (Dümmerling-Détschy-Császár-Kuthy) Magyar Műemlékvédelem 1949-1959. Bp. 1960. 97-119 oldal
• Möller István. 1860-1934. In=Műemlékvédelem IV. 1960. 4. 229-233 oldal
• A sopronhorpácsi románkori templom helyreállítása. Műemlékvédelem. V. 1961. 4. 196-206 oldal
• Dr. Lux Kálmán. 1880-1961. In= Műemlékvédelem. VI. 1962. 3. 172-173 oldal
• La restauration de l église Saint-Pierre-et-Saint-Paul a Sopronhorpács. Cahiers de Civilisation Médiévale. Poitiers. V. 1962. 2. 193-194 oldal
• A magyar műemlékvédelem távlati terve. In=Magyar Műemlékvédelem. 1959-1960. 252-253 oldal
• Jelentés az Országos Műemléki Felügyelőség Igazgatási Osztálya 1961-62 évi működéséről. In=Magyar Műemlékvédelem 1961-1962. 261-265 oldal

Stencilezve megjelent munkák, tanulmányok:

• Építészettörténet címszavas összefoglalása. Mezőterv. 1950-51. 68 oldal
• Épület szerkezettani ismeretek. 2 sz. Iparterv. 1953-54. 81 oldal
• Beszámoló a Műemléki Albizottságok 1962-63 évi munkásságáról. 1963. 29 oldal
• Dunakanyar műemlékei. Buváti regionális tervdokumentáció. 1964. 41 oldal.

 Kéziratban lévő befejezett tanulmányok (részben kézírásos, részben gépelt oldal):

• Párizs. 1927. VIII. 14-31. Útleírás. 1927. 86 kézírásos oldal
• Délnémetország-Ausztria. 1929. VIII. l-21. Útleírás. 1930. 94 oldal
• A vasvári Domonkosrendi zárda és templom. 1948.  5 oldal
• A tatai vár. 1948. 29 oldal
• A zólyomi vár. 1948. 29 oldal
• Vezérfonal a középkori építészet című tárgyhoz. 1949. 121 oldal
• Az ablakok kialakítása, formaképzésük, részletek, elzáró szerkezetek a középkori építészetben. 1949. 103 oldal, 43 kartonon 693 ceruzás ábra
• Steindl Imre ép. tanár. 1949. 1 oldal
• Dr. velencei Hauszmann Alajos ép. tanár. 1949. 2 oldal
• Kérdések a középkori építészet anyagából. l60 kérdés 1949. 9 oldal
• Építészettan gépészek részére I. rész (Alapfogalmak, anyagok, szerkezetek.)1950.121oldal II. rész (Szigetelések/hő, víz, hang/épületfajták) 1950. 229 o.
• Építészettan gépészek részére kérdések formájában I. rész 427 kérdés 1950. 13 oldal II. rész 662 kérdés. 1950. 15 oldal 
• Építészeti alapfogalmak. 1951. 42 oldal
• Építészeti szerkezettan. 1951. 153 oldal
• Építészeti rajz.1951. 63 oldal
• A magyar falusi ház. 685 tinta vázlattal 1953. 168 oldal
• Épület szerkezettani ismeretek.1953 -1954. 200 oldal
• Élőműemlékek helyreállítása. 1958. 3 oldal
• A ráckevei kastély 1958. 4 oldal
• Borsod megye építészete. 1958. 20 oldal
• A sopronhorpácsi római katolikus templom. 1959. 227 oldal, 1960. 4 oldal
• Möller István életrajz. 1960. 25 oldal
• Esztergom erődítményei. 1961-1962. 76 oldal
• Dümmerling Ödön műépítész. 1878-1960. 1962-64. 93 1960. 4 oldal
• Dr. Csemegi József. Gyászbeszéd a sírnál. 1963. 3 oldal
• Úti beszámoló a Szovjetunióbeli utazásról. 1964. 3 oldal
• Szabó Antal szobrász. 1964. 75 oldal
• Szandház Károly szobrász. 1964. 7 oldal
• Vezető a budavári Nagyboldogasszony templomának és gyűjteményes kiállításának megtekintéséhez. 1964. 80 oldal
• Beszámoló az 1965. 09.12. - 10.4. közötti NDK-beli műemlékes cseretanulmányútról. 1965. 33 oldal
• Dr. Schulek Frigyes. 1841-1919.1966. 20 oldal

Műszaki oktatói tevékenysége:

-1944. X.1-1949.XI.1. Műegyetem középkori építészettörténeti tanszéken tanársegéd, majd adjunktus

Munkakör:
a./ Tanszéki adminisztráció.
b./ Középkori építészet rajztermi gyakorlat.
c./ Tanszék ostrom utáni rendbehozás.
d./ Tanszéki könyvtár rendezés.
e./ 1948/49 évben a középkori szeminárium vezetése.
f./ 1948/49 évben 5 db vizsgaelőkészítő tanulókör vezetése.
g./ Tanulmányi kirándulások: Zsámbék 1948, Visegrád-Esztergom 1948, Margitsziget, Belváros.

- 1950- 1951-1952 években számos tanfolyamot tartott az Építésügyi Minisztérium keretében: gépész segédtervező, gépész, építész műszaki rajzoló, költségvetés készítő és árelemző tanfolyamok és azok jegyzetének összeállítója és előadója, a Mezőtervben segédtervezői tanfolyamot, az Ipartervben épületszerkezet tanból technikusi vizsga előkészítő tanfolyamot,

- 1957-ben az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Építészettörténeti tanszéken dr. Rados Jenő, illetve utóbb Major Máté mellett adjunktus.

Munkakör:
a./ építész levelező hallgatók részére újkor és legujabbkor építészettörténetének előadása
b./ nappali hallgatók középkori építészet tárgy gyakorlatának vezetése az 1. tankörben
c./ diplomatervezők terveinek konzultálása, védésen jegyzőkönyvvezetés
d./ középkori könyvtár rendezés
e./ egyesített ép.történeti tanszék diapositív és demonstrációs anyag rendezése
f./ tanszéki KK. munkák egységes munka megszervezése