Ferenczy Károly, a magyar műemlékvédelem elméleti és gyakorlati mestere, a „műemlékes építész társadalom népszerű Carlo-ja” 1925. karácsony másodnapján született Milánóban, 2007. március 11-én, életének 82. évében szívroham ragadta el Bécsben.
A középiskolát az Árpád gimnáziumban végezte, a Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett építészmérnöki oklevelet. A BME Építészettörténeti Tanszékén 1955-ig tanársegéd, majd adjunktus, Major Máté dékánsága idején az Építészkar tanulmányi osztályát vezette. Otthonról építészeti kultúrát, jó rajzkészséget hozott, kiváló tanáraitól pontosságot, igényességet, munkaszeretetet közvetített a hallgatók felé.
1956-tól tartozott az OMF tervezési osztálya törzstagjainak sorába. Dr. Horler Miklós tervezési osztályvezető irányításával - gyümölcsözően együttműködve - és a lényegesen különböző személyiségükből adódóan az élet számtalan fontos kérdésben vallott ellentétes álláspontjaik ellenére kölcsönösen becsülve és tisztelve egymást - tervező építészi munkakörben bontakoztathatta ki tehetségét és végezhette alkatának megfelelően sokoldalú munkáját hivatalosan és azon kívül is, nyugdíjazásáig, majd azt követően is. Szakírói és gyakorlati helyreállítási munkáival meghatározó szerepe volt a műemlék helyreállítás elméleti alapjainak kimunkálásában, ill. megújításában. 
1977-ben Ybl díjjal tüntették ki „a műemlékvédelem és –helyreállítás terén kifejtett kiemelkedő elméleti és tervezői munkásságának elismeréseképpen”.
A diósgyőri vár műemlék helyreállítás a korát megelőzően újszerű, attraktív ötletekkel teli. A vár korszerű, légies anyagokkal történő kiépítése ugyan nem valósult meg, de elgondolása napjainkra egyre inkább figyelemreméltó gondolatokat tartalmaz. A várhelyreállítás erőt próbáló munkái mellett figyelemmel kísérte a vár és a városterület két pálos kolostorának feltárását, javaslatokat, terveket készített hasznosításukra. 
A sárospataki r.k. templomot, a középkori építészet fontos emlékét az 1963-70 évi helyreállítás során emelte ki méltatlan állapotából. Mérvadó építészi vélemények szerint több szellemes, újszerű helyreállítási módszerrel a templom építészeti értéke előre nem várható módon növekedett. 
A nevéhez fűződő pécsi barbakán és a csatlakozó várfalak kiszabadítása és a bástya városképi szerepéhez méltó helyreállítása, a siklósi vár külső védelmi rendszerének értelmezhető és esztétikus kiegészítése 1969-70-ben fejeződtek be tervei szerint
Munkája révén élményadó részletekkel gyarapodott a pécsváradi vár a kiszabadított középkori templommal és a feltárás eredményeit frappánsan bemutató kis múzeummal /kiállítással (1959-60).
Rajzai, tervei és művezetése nyomán újultak meg a pécsi török emlékek, nevezetesen a Jakováli Hasszán pasa dzsámi (1957-61), és Idrisz Baba türbéje (1962), az egri és érdi Minaret (1966-70), a miskolci Avasi református templom harangtornya (1973). A régészeti feltárás eredményei alapján készítette az egri török fürdő elméleti tömegrekonstrukcióját, állagmegóvási tervét. Foglalkozott a kisebb műemlékek helyreállításával, mint a cserkúti, a bodrogolaszi templom sajátos hagyományainak, értékeinek maradék nélküli megőrzésére, növelésére törekedett (1969-70).
Nyugdíjas éveiben összegyűjtötte, tipologizálta, magyarázatokkal látta el, könyvkézirattá rendezte a korábbi években készített, épületek, épület részletek, ásatásból és falkutatásból előkerült faragott kövek XlX. század eleji síremlékek felméréseit, rendezte, rendszerezte gazdag műemlékes életművét, teljes szakmai hagyatékát, mely kiemelkedő értékű, s ezért múzeális megőrzésre, gondozásra, bemutatásra egyaránt méltó szakanyag.
Ferenczy Károly színes, sokrétű, intenzív egyéniség, élénk, fáradhatatlan kísérletező, lelkes, vitára midig kész, de okosan hallgatni is tudó, jó humorérzékkel és mások iránti együttérzés képességével megáldott, kolléga volt. Gazdag életművével, összes erényével és hibájával, ellentmondásosságával együtt egyszerre magabiztos, és félénk, kedves, rokonszenves, szeretetreméltó, esendő, ember, akit szerettünk, tiszteltünk, aki megtette a tőle telhetőt, becsülettel küzdötte végig a neki megadatott időt és utat.