Takács György 1926. április 23-án született a Tolna megyei Majsa-Miklósváron. Szülei egyszerű emberek voltak, akik a mezőgazdaságban és a Gyulaji erdőgazdálkodásnál dolgoztak. Az elemi iskolát Tamásiban járta ki, onnan kikerülve ő is az erdőgazdálkodásban kezdett el dolgozni. A fakitermelés-, feldolgozás során került kapcsolatba az ácsmesterséggel, a tamási gimnázium tetőépítésénél. A szakma elsajátítását követően Pécsre költözött, majd a Pécsi Építő és Tatarozó Vállalatnál művezetőként helyezkedett el. A Pollack Mihály Építőipari Technikumot munka mellett, esti tagozaton végezte el, és ezután került építésvezetői beosztásba. A hatvanas években az Országos Műemléki Felügyelőség akkor szerveződő Dél-Dunántúli Építésvezetőségének létrehozásában vett részt, amelynek kezdetben főépítésvezetője, később, miután az egység Kirendeltséggé bővült, kirendeltségvezetője lett.   
Feladatköre a Pécs-Baranyai műemlékek és régészeti értékek helyreállításával, felújításával és bemutatásával kapcsolatos építési tevékenységek irányításán túl idővel Tolna, Somogy, Fejér megyék, majd Zala, Bács-Kiskun és Csongrád megyék munkáival is bővült. Az ő közreműködésével készült el az Országos Műemléki Felügyelőség Szegedi Kirendeltségének otthont adó Oroszlán utcai épület műemléki helyreállítása is.
Elévülhetetlen érdemei vannak abban, hogy az általa vezetett Építésvezetőség, majd Kirendeltség számos fiatal szakember, szakmunkás számára jelentett valóságos szakmai képzési lehetőséget. Takács György vezetésével, és az ő tapasztalatait átvéve szereztek más forrásból el nem érhető, mással nem helyettesíthető szakmai ismereteket, elméleti és gyakorlati tudást a műemlékekkel kapcsolatos feladatokban – a helyszíni kutatások fizikai feladatainak végrehajtásától kezdve a helyreállításhoz kapcsolódó sajátos fogások elsajátításán át a műemlékek méltó környezetének kialakítását is szem előtt tartó, átfogó szemlélet elsajátításáig.

Munkásságának főbb helyszínei - természetesen egy egész életpálya során megvalósult minden munkát magába foglaló teljességének igénye nélkül: korai munkái közé tartoztak Pécs Város római-, közép- és törökkori emlékeinek munkái, így a Pécsi Ókeresztény sírkamrák bemutatása, a Pécsi Székesegyház és Püspöki palota, a Pécsi Középkori városfal restauráló helyreállítása; számos vár, várrom helyreállítása:  Siklósi vár, Szigetvári vár, Máré-vár, majd később a Simontornyai vár, a Dunaföldvári vár és az Ozorai vár; középkori, törökkori emlékek műemléki restaurálása: Szekszárdi Árpád-kori templom bemutatása; közreműködés a pécsi törökkori emlékek /Minaret, Jakováli Hasszán dzsámija, a Kórház téri török fürdő/ konzerválásában, helyreállításában; a Siklósi minaret „kiszabadítása”, helyreállítása és kortárs építészeti kiegészítések alkalmazásával megvalósuló bemutatása. 
Nem rajta és nem az általa irányított munkák színvonalán múlott, hanem a helyreállított műemlékek, romok, régészeti értékek folyamatos jókarbantartásának elmulasztása miatt alakult úgy a helyzet, hogy a felsorolt munkák nagy részében az elmúlt évtizedek múltával - különböző okokból - ismételt helyreállításokra is sor került, ugyanis azok kapcsán ismételten bebizonyosodott a Takács György által irányított korábbi munkák alapossága, az akkori lehetőségekhez képest kiemelkedő szakmai színvonala.

Takács György aktív résztvevője volt a hazai és nemzetközi szakmai szervezetek így az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság munkájának is. Ezzel összefüggésben kapta feladatul például a Magyar-Török műemléki együttműködés keretein belül a törökországi Rodostó /Tekirdag / városában lévő, a II. Rákóczi Ferenc Fejedelem száműzetésének otthont adó épület műemléki helyreállításának irányítását.
Tevékenységét számos szakmai kitüntetéssel jutalmazták. Az Építőipar Kiváló Dolgozója, többszörös miniszteri kitüntetettje, valamint a Magyar Műemlékvédelemért emlékérem tulajdonosa.