Zákonyi azokhoz a pozitív megszállottakhoz tartozik, akiknél a foglalkozás hivatássá erősödött, nemesedett. Ez Keresztúry Dezső megállapítása, s akit így minősít, az nem csak a Balaton-vidék természeti szépségeinek ihletett felmutatója, kulturhistóriai emlékeinek szenvedélyes föltárója, műemlékeinek őrzője, hanem az egész táj múltjának elmélyült kutatója.

Meggyőződése, hogy a Balaton idegenforgalmát nem lehet csupán fürdőzésre építeni, messzemenően kívánatos hasznosítani a környező táj nyújtotta turisztikai lehetőségeket, s nem utolsó sorban a Balatonvidék vonzerejének növelésének érdekében kell megőrizni a várromokat, a középkori templommaradványokat, a kastélyokat és a népi műemlékeket. Antalffy Gyula méltatta így munkásságát 1989-ben.

dr. Zákonyi Ferenc 1909. augusztus 28-án Romonyán született. Siófokon nevelkedett, ott ismerte meg a Balaton vidékének életét, vált a táj múltjának és művelődéstörténetének szenvedélyes kutatójává. A középiskoláit Pécsett végezte el. Érettségi után hazatért Siófokra, a községházára került jegyzőgyakornoknak. Már ekkor odaadó munkával segítette Siófok társadalmi és kulturális életét. 1936-ban jogból, egy év múlva államtudományi ismeretekből doktorált a pécsi egyetemen. 
A háború után 1946-ban Siófokon megalakult az ő részvételével az Irodalmi és Művészeti Bizottság. Akkor legjelentősebb vállalkozása a siófoki füzetek megjelentetése volt. Molnár István táncművésszel Balatoni Népfőiskola néven néprajzi irányú szabadiskolát szervezett, amely 1946-49 között működött. 1947-ben létre hozta Siófokon az ország első idegenforgalmi hivatalát. Mint jegyzőt, hamis váddal nemsokára eltávolították hivatalából.

1951-ben költözött Balatonfüredre, és nyugdíjazásáig, 1970-ig volt a Veszprém Megyei Idegenforgalmi Hivatal vezetője. A lehetőségekhez mérten továbbra is lelkesen támogatta a somogyi művelődési kezdeményezéseket (pl. a kereki vár helyreállítását az OMF segítségével, a szántód-pusztai majorság védelmét). Ő szorgalmazta majd 1955 augusztus 5.-én felavatta Bartók Béla balaton-berényi emléktábláját. Szakmai tanácsaival hathatósan segítette a Siotour Rt. égisze alatt működő Szántódi Tudományos Bizottság munkáját.

Balatonfüredre történő költözése után munkájának híre gyorsan terjedt, mert 1955-ben már Ruffy Péter cikket írt a Zákonyi Ferenc által 1951-ben kezdeményezett műemlékvédelmi munkákról a Várkapitány a XX. században címmel a somlói,- a cseszneki,- a nagyvázsonyi,- a sümegi,- a csobánci,- a szigligeti várak helyreállításáról. Hivatali munkája mellet a várak hazaszeretetre nevelő hatásáról írt. A megye és a járás vezetőinek Tapolcán előadásokat tartott a megye történelméről, szabadságharcairól, várairól. A helyreállítások szakszerű, tudományos kutatásokkal alátámasztott munkáját fontosnak tartotta. Rendszeres kapcsolata volt az Országos Műemléki Felügyelőséggel, amely hivatal kiváló szakembereit; régészeit, művészettörténészeit, építészeit és a kivitelező szakmunkásokat éppúgy mozgósítani tudta, mint a környék szakembereit, segíteni akaró diákjait, munkásait, az üzemi és TSZ brigádokat. A szakmai segítséggel elindult a védett templomok, templomromok helyreállítása és konzerválása. (tihanyi,- salföldi,- dörgicsei,- aszófői,- tálodi,- nagyvázsonyi,- ecsérpusztai,- csopaki,- litéri,- balatonfüred-siskei romok) Kezdeményezte a berhidai és a felsőörsi középkori templomok helyreállítását. 

Meglátta a népi házak védelmének és hasznosításának lehetőségeit is. Csárdák újultak meg Tihanyban, Nemesvámoson stb. bakancsos turistákra is gondolva. Neki köszönhető a nagyvázsonyi kastélyszálló Lotel és a lovasjátékok megszületése. 
A háború után az ő vezetésével. újra szerveződött idegenforgalom Veszprém megyei hivatalának szervezésében 1966-ban megvalósult az első magyarországi kemping kongresszus és erre épült meg Füreden az első nagy, korszerű kempingtábor. Sikeres lebonyolításért dr. Csanádi György közlekedési- és postaügyi miniszter Miniszteri elismerés-sel tüntette ki.
Több tucat útikalauzt írt és szerkesztett. Várak, műemlékek helyreállítását, emléktáblák és szobrok elhelyezését kezdeményezte, szervezte és irányította Veszprém megye, a Bakony és a Balaton településeinek többségében.

Remek szónok volt. A műemlékvédelmi albizottságok országos értekezletein felszólalt, meggyőzően érvelt, és megnyerte a résztvevők támogatását egy-egy műemléki feladata végrehajtására. 
Nyugdíjba vonulása után munkáját folytatva elsősorban kutatással foglalkozott, de ízig-vérig műemlékvédő volt. 1985-ben a Műemlékvédelem című szaklapban megjelent cikkében áttekintést adott A Balaton-környezet műemlékeinek helyzete címmel az eredményekről és a feladatokról. A tanulmányban felvetett műemlékvédelmi munkákból. gondokból sok minden megoldódott vagy napirenden van. A városok, várak, templomok, népi épületek nagy idegenforgalmat vonzottak. Az országban öt védett területtel rendelkező falusi jellegű településünk van. Ezek közül Tihany és Szigliget a balatoni körzetbe tartoznak. Tihany esetében nyugodtan állítható, hogy hazánknak talán legszebb falujává alakult. 

1980-ban írt cikkében felfedezi a mosóházakat, a malmokat, (Örvényes, Tés) pincéket. Foglalkozott a földvárakkal is.

Igen jelentős publicisztikai munkásságát megkoronázta azzal, hogy megírta Balatonfüred történetét vaskos kötetben, 1989-ben. Hogy Balatonfüred napjainkra széles nemzetközi vonzáskörű fürdőhellyé fejlődött, abban nagy része volt dr. Zákonyi Ferenc halhatatlan érdemű munkásságának. Visszatekintve életútjára, elmondhatjuk, hogy amit a Balaton-mellék múltjáról újabban tudunk, leginkább tőle származik vagy ő kutatta ki, vagy támogatásával mások végezték el. Ő kezdeményezte a tihanyi tájvédelmi körzet létrehozását is.

Kitüntetései tükrözik sok oldalú, lelkes munkáját:

• 1966-ban a Közlekedési- és Postaügyi Miniszter Miniszteri elismerés
• 1973-ban a Magyar Műemlékvédelmért plakett
• 1981-ben a közművelődésben végzett munkájáért Szocialista Kultúráért
• 1986-ban díszpolgárul választotta Balatonfüred
• 1989-ben a Balatoni hajózásért MAHART kitüntette ki
• 1991-ben Siófok díszpolgára lett.
• A 90 éves Balatoni Szövetség Balaton díjban részesítette halála után.

´Egy eredményekben gazdag, teljes élet után 1991-ban meghalt Balatonfüreden. Ott temették el. Az arácsi köztemető magaslatán van a sírja, ahonnan széleskörű panorámában álmodhatja szeretett táját, a Balatont. A jövő építője volt. Egyike volt azoknak, akik megbecsülést szereztek nemzetünknek´írja Matyikó Sebestyén József. Keresztúry Dezső írta róla a siófoki emléktáblán olvasható sorokat: ´A szolgálat volt mindene: és a legvonzóbb alkalom, miben teljes lett élete: a Balaton´.

Dr. Örsi Károly
táj- és kertépítész