DR. CSEMEGI JÓZSEF  (1909-1963)

Csemegi József építészmérnök volt, aki hivatásának minden ágát nemcsak jól ismerte, hanem alapos gyakorlatot is szerzett benne. Dolgozott tervezőirodákban, irányította az 1945-ben súlyosan megsérült Várnegyed egész sor helyreállítási munkáját, foglalkozott építészetigazgatási kérdésekkel. Fő feladatát és igazi munkaterületét mégis elsősorban a műemlékek tudományos vizsgálatában, értékelésében és helyreállításában látta. Möller István tanítványa volt. Az évek során mindkét területen alapos felkészültségre tett szert.

Széleskörű ismereteit az ötvenes években építészet- és művészettörténeti oktatói tevékenységben fejhette ki előbb a Műegyetem Építészettörténeti Tanszékén, majd az Iparművészeti Főiskolán. Ezzel párhuzamosan arra is bőséges alkalma nyílt, hogy a műemlékvédelem elvi szempontjaival és sokoldalú ismereteket kívánó gyakorlatával állandóan és tervszerűen foglalkozzék. 
Ismeretterjesztő munkáját a József Attila Szabadegyetem előadásaiból összeállított 64 gazdagon illusztrált művészettörténeti füzet fémjelzi. 

Művészettörténetből doktorátust, építészettörténeti témából kandidátusi fokozatot szerzett. A Magyar Tudományos Akadémia Építészet-elméleti és Történeti Bizottságának éveken át tagja, ugyanúgy a Magyar Régészeti Művészettörténeti és Éremtani Társulat választmányának is. Számos más szakmai bizottságban tevékenyen dolgozik.  1960-tól az Országos Műemléki Felügyelőség Igazgatási Osztályát vezette haláláig.

Építészettörténet, művészettörténet és műemlékvédelem-a három kérdéscsoport, mely kutatásainak és tanulmányainak irányt szabott.

Legmélyebben a gótika építészete ragadta meg, amit a harmincas-negyvenes években megjelenő, XIV-XV. századdal foglalkozó építészettörténeti tanulmányai bizonyítanak. Kiemelendők a szentély-körüljárós csarnoktemplomokkal kapcsolatos eredményei.

A középkori épülettervezés technikai és elméleti kérdései felé fordult Kassai István művészetével kapcsolatban. A budavári főtemplomról írott könyvében foglalkozik a múlt század végén Schulek Frigyes által történt átépítéssel is. 

A románkori építészet történetének kutatása során foglalkozik a tarnaszentmáriai templom díszítésének vizsgálatával, a feldebrői templommal, a tihanyi remetebarlangokkal és a bencés apátsággal, az óbudai királynői palotával és a jáki templommal. 
Az építészet mellett a románkori és gótikus szobrászat vizsgálatával egészítette ki tudományos munkásságát. A Keszthelyi Múzeumban lévő ládi kőbálványtöredékről, az aracsi domborműről, a Szabadegyházáról beszállított faragványról, majd a Kolozsvári testvérek híres nagyváradi Szt. László szobrairól jelentek meg tanulmányai.

A középkori faragással és általában ábrázoló művészettel kapcsolatban az apotropaikus jelek formai vizsgálata és tartalmi megfejtése foglalkoztatja: Hercules-csomók, a trinitas-szimbólumok és a különböző jelek képzőművészeti megjelenése főként a korábbi középkorban, de a későbbi korokban is. A hatkaréjos alaprajzú épületekre is átvitte megfigyeléseit, amint erről 1959-ben a Nemzetközi és Építészettörténeti és Műemlékvédelmi Konferencián elhangzott és az Építés- és Közlekedéstudományi Értesítőben megjelent tanulmánya tanúskodik.

Csemegi harmadik működési területe a műemlékvédelem volt. Elvi és gyakorlati kérdéseivel egész életében mélyrehatóan foglalkozott. Egyike volt azoknak, akik a műemlékvédelem tudományos feltételeit, korszerű történeti követelményeit megfogalmazták és tovább fejlesztették. Különösen nagy gondot fordított a dokumentálás módszereinek kidolgozására és megvalósítására. E szempontból különböző kiadványokban megjelent közleményei mellett a Magyar Műemlékvédelem 1949-1959 című kötetben találhatjuk a műemlékvédelem korszerű dokumentálásáról összeállított legfontosabb tanulmányát. 

Csemegi József életmunkája befejezetlen maradt, de szép és gazdag hagyatéka tanítványainak és az utókornak tiszteletét érdemelte ki.

Folyóiratok, kiadványok, ahol tanulmányai megjelentek:

• Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 1937.
• Soproni Szemle
• Tanulmányok Budapest Múltjából VII1. 1941
• Dunántúli Szemle
• Acta Historiae Artium 1954
• Antiquitas Hungarica III. (Tarnaszentmária)
• Művészettörténeti Értesítő ( Feldebrő, Vác Siketnéma Intézet 1955)
• Archeologiai Értesítő ( Tihany)
• Művészettörténeti Tanulmányok
• Vasi Szemle (Ják)
• Antiquitas Hungarica II. kötet (Nagyvárad, Szt. László szobrok )
• Építés- és Közlekedéstudományi Értesítő
• Magyar Műemlékvédelem 1949-1959
• Janus Pannonius Múzeum Évkönyv 1956 (Pécs Káptalan utca 2.)

Könyv:

A budavári főtemplom középkori építéstörténete. Magyar Műemlékek 1955. Möller István emlékének

Kiemelkedő kutatásai:

• Garamszentbenedek és Szászsebes templomok gótikusátépítése
• Eger, várszékesegyház szentélyépítés
• Sopron, Szt. János templom, bencés templom
• Keszthely, ferences templom
• Gyöngyös, Szt. Bertalan templom
• Feldebrő, római katolikus templom
• Ják, egykori apátsági templom
• Nagyvárad, székesegyház Szt. László szobrok
• Vác, Siketnéma Intézet
• Pécs, Káptalan utca 2.