A Békési Népi Építészeti Konferencia megrendezése azért rendkívül fontos, mert a több évtizedes folyamat eredményeként a műemlékes szakmai körök, a hivatásos szakemberek, a civil szervezetek és az amatőr műemlék barátok egyaránt számítanak az újabb találkozókra és szakmai tapasztalatcserére. A konferencia így az ICOMOS és azon belül a Népi Építészeti Szakbizottság elválaszthatatlan része, a működésének egy olyan alappillére, amelyen keresztül eleget tud tenni egy olyan társadalmi elvárásnak, amely nem más, mint a nemzeti kultúránk egy nagyon sérülékeny részének a megmentése. Az előadássorozatokon felvázolt hazai és nemzetközi tapasztalatok elősegítik a nemzeti kultúránk fontos szeletének megmentését, ösztönözheti a falusi közösségeket, valamint irányt mutathatnak a parasztházak helyreállításainak módszereihez. A Kárpát-medence még mindig bővelkedik hagyományos népi építészeti kúturával, melynek letéteményesei a védett műemlékek, a tájházak és a helyi védett elemként regisztrált épületek, szakrális emlékek és egyéb építmények. Ezen épületek jelentős része önkormányzatok, civil szervezetek és – zömében – magánszemélyek tulajdonában, kezelésében vannak. A helyreállításuk és fenntartásuk mögött mindig megjelenik az önkéntesség, a rendszeres munka, a helyi foglakoztatás, a közösségek ereje és az identitástudat. Léptékeiknél fogva alkalmasak is arra, hogy kisebb nagyobb beavatkozással, helyi erők bevonásával biztosítani lehessen fennmaradásukat. Az elmúlt évtizedek tapasztalatai azt mutatják, hogy tevékenységünk nem generáció-kötött, mindig megújul és a helyreállított épületek példázzák a Békési Népi Építészeti Konferenciák eredményességét. A konferenciáról rendszeresen megjelenő kötetek pedig a népi építészettel foglalkozó szakirodalmat gazdagítják, melyekből kutatók és laikusok egyaránt értesülhetnek a terület legújabb eredményeiről.
A Tanácskozás szervezése, szakmai kidolgozása, a konferenciakötet szerkesztése, továbbá a Szakbizottság tevékenysége mind önkéntes munkával valósul meg: az ország különböző területein, továbbá az országhatáron túl élő és dolgozó szakemberek, partnerek, valamint a szűkebb régió helyi „aktivistáinak” önkéntessége szolgáltatja működésünk sikeres alapját.
Programjaink megvalósítása során a helyi kínálatot preferáljuk: helyi termékek számára biztosítunk bemutatkozást, helyi csoportok kapnak fellépési lehetőséget, megváltozott munkaképességűeket foglalkoztatóktól rendeljük a konferenciacsomagot… Mindezzel a térség munkaerő megtartásához, a foglalkoztatás fenntartásához is hozzájárulunk.

Hol tar ma a népi műemlékvédelem? Címmel rendeztük meg tizenkilencedik alkalommal tanácskozásunkat. Félelmeink ellenére kiderült, hogy a népi építészet aktuális kérdései változatlanul érdeklik a hivatásos műemlékvédőket, az építészeket, néprajzosokat és a civil szervezetek képviselőit.
Közel hetven ember hallgatta végig az előadásokat és vett részt a Partciumi tanulmányi kiránduláson.
Nem volt véletlen a konferencia tematikájának kiválasztása, hiszen népi műemlékeink anyagi veszélyeztetettségén túl a műemlékvédelem szervezeti, jogi lehetőségei újabb kihívás elé állították a műemlékek gazdáit, a védelemre hivatott szervezeteket. Évtizedek óta hangsúlyozzuk, hogy a népi műemlékek a legsérülékenyebb elemei a magyar kulturális örökségnek! Ennek ellenére nem úgy tűnik, hogy bármi megoldódna, hanem inkább olyan konc kezd lenni, amitől minél előbb meg kell szabadulni. A „műemlék mint teher” gondolat és irányultság szemmel láthatóan nem kerüli el a népi műemlékeket sem.
A várható különböző műemléki revíziók várhatóan csökkenteni fogják a népi műemlékek számát, vagy a „futottak még” kategóriába sorolják be a falusi épületeket.

Román András Dokumentációs Központ