A 2019. évi Műemléki Világnapról:

Az idei Műemléki Világnaphoz kapcsolódóan az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága, a Miniszterelnökég Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkársága, valamint a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság szervezésében 2019 április 25-én, az Ozorai Várkastélyban került sor a „A vidék táj öröksége” címmel megrendezett ünnepi rendezvényre.

A délelőtti program levezető elnöke Fejérdy Tamás volt. Az egybegyűlteket Töklincz Piroska, a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nkft. ügyvezető igazgatója üdvözölte, majd a Miniszterelnökség részéről Tuzson Bence, közszolgálatért felelős államtitkár, és Füleky Zsolt, építészeti és építésügyi helyettes államtitkár tartott ünnepi beszédet.

Őket követték rövid köszöntőkkel a Miniszterelnökség miniszteri biztosai, Földváry Gábor, örökségvédelmi ügyekkel kapcsolatos miniszteri biztos, Virág Zsolt, Nemzeti Kastélyprogram és a Nemzeti Várprogram végrehajtásáért felelős miniszteri biztos, és Visy Zsolt, a római limes UNESCO Világörökségi cím elnyerésével kapcsolatos teendőkkel, az UNESCO Világörökség Bizottságában Magyarország képviseletével, az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottsága Világörökség Szakbizottság elnöki feladatok ellátásával megbízott miniszteri biztos. A köszöntők sorát Kőszegi Géza, a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ intézményvezetője zárta.

A világnapi ünnepség keretében került sor az ICOMOS idei díjainak átadására. Az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság 2019-ben, a Díjbizottság javaslatára, négy ICOMOS-Díjat és két Példaadó Műemlékgondozásért-díjat ítélt oda. Műemlékvédelmi Citrom-díj idén nem került kiosztásra.

ICOMOS-Díjazottak:
- Balatonfüredi Zsidó Kiválóságok Háza

- Budajenői Magtár

- Régi budai Városháza

- Gacsályi református templom

 

Példaadó Műemlékgondozásért Díjban részesültek:
- Rédai Zsolt – Fűzérradvány

- Hajtó Géza és az egyházközösség – Nagylózs

 

A köszöntőket és a díjak átadását követő ebédszünet után került sor a Műemléki Világnap szakmai programjára. A konferencia témája A vidék táji öröksége volt. A délutáni program levezető elnöki feladatait Nagy Gergely, az ICOMOS MNB elnöke látta el.

Az előadások sorát M. Szilágyi Kinga: Kultúrtáj – Történeti táj; Az élő örökség megőrzésének sajátosságai című előadása nyitotta meg. Az előadó a táj-kultúrtáj-történeti táj fogalmainak tisztázása után bemutatta az Európai Tájegyezményt és beszélt a nemzetközi egyezmények céljairól és feladatairól. Elmondta, hogy a világörökségi védettség egyrészt turisztikai vonzerőt jelent egy-egy terület számára, ugyanakkor a turizmus túlzott mértékűre növekedése veszélyeztetheti a tájegység egyetemes értékeit. A hazai jogrendben a világörökségi területek kezelési tervei hivatottak kezelni ezt a kérdést. A nyolc világörökségi helyszínünkből kettő a mai napig nem rendelkezik jóváhagyott kezelési tervvel. Az előadás második részében a Fertő-kultúrtáj két tájléptékű helyszínének, a fertődi- és a nagycenki kastélyok parkjainak, illetve a kastélyegyüttesekhez tartozó területeknek a problémáiról és aktuális kérdéseiről hallhattunk.

Csima Péter: Tájvédelem - nem védett kultúrtörténeti emlékek a tájban című előadásában a nem védett tájak megőrzésének fontosságára hívta fel a figyelmet. Kiemelte a történelmi emlékhelyek, a hagyományőrző tájhasználat, és az egyedi tájértékek fontosságát. A hagyományőrző tájhasználat kapcsán a hagyományos mezőgazdasági művelés és állattenyésztés tájképre gyakorolt hatását hangsúlyozta. Az egyedi tájértékek között megemlítette az ivóvíz-ellátással kapcsolatos emlékeket, a szakrális kisemlékeket, és a birtokhatár-jeleket, melyek mind a környezetükkel együtt értelmezhetők és nagy mértékben hozzájárulnak a tájkép harmonikus látványához.

A következő előadást Hajdu-Nagy Gergely: Tájmeghatározó építészet: hagyomány és megújulás címmel tartotta. A beszámoló vezérfonalát a tájkép és a helyi közösség identitása közötti kapcsolatra fűzte fel. A közösség számára fontos tájképi elemek között kálváriákat, szobrokat, várromot, kilátókat – köztük az utóbbi évtizedekben épült magas építészeti színvonalú alkotásokat –, térplasztikákat és pincefalvakat mutatott be, melyek a látványon kívül funkcionálisan is fontos szerepet töltenek be a helyi közösség életében.

Tájaink - változó örökségünk című előadásában Koszorú Lajos a tájkép folyamatos változásait és a társadalom változáshoz való viszonyát elemezte. Kiemelte, hogy a táj és annak változása egy rendkívül komplex, helyhez kötött, érzékeny, sok érdekű, állandó folyamat, ami éppen a sokrétűsége miatt nehezen kezelhető, és ezért sokszor gazdátlan is. Hangsúlyozta, hogy az eltérő karakterű tájakat nem lehet éles határvonallal elválasztani egymástól, a tájkép változása térben is folyamatos. A prezentáció második felében a Tisza-tó és a Tokaji kultúrtáj bemutatására került sor. A konklúzió szerint a tájak puszta védelme ma már nem elegendő, hanem előrelátó tervezésre és folyamatos, megtervezett kezelésre van szükség.

Szünet után Árgay Zoltán: Az Európai Táj Egyezmény és a „vidéki táj” címmel tartott előadást. Az előadó bemutatta a nemzetközi tájegyezményt és Magyarország ezzel kapcsolatos szerepvállalását. A hazai stratégiai célok között a természeti erőforrások és a kulturális örökség elemeinek megőrzését, a bölcs és takarékos tájhasználatot, a valós- és vélt gazdasági érdekek tájjal való összehangolásának fontosságát, a tájidentitás növelése érdekében tett intézkedéseket említette. A konkrét eszközök közül a Magyar tájdíj, a Táj nemzetközi napja rendezvény, az egyedi tájértékek felmérése, a natúrparkok létrehozása, valamint a különböző támogatási rendszerek kerültek bemutatásra.

Az előadások sorát Fejérdy Tamás: Tájak, világörökség című bemutatója zárta. Előadásában hangsúlyozta, hogy a kultúrtáj, mint védettségi kategória egyesíti a helyszín kulturális és természeti jelentőségét. A világörökségi listára való bekerülés feltételei az integritás, a hitelesség és a kezelés. Felhívta a figyelmet a turizmus előnyeire és hátrányaira és hangsúlyozta a helyi közösség szerepének fontosságát a világörökségi terület értékeinek megőrzésében.

A konferencia zárásaként Nagy Gergely köszönetet mondott az előadóknak a színvonalas előadásokért, a házigazdáknak a helyszín biztosításáért, a Nemzeti Kulturális Alapnak a világnapi ünnepség támogatásáért és az ICOMOS titkárságának a rendezvény kiváló megszervezéséért.

A tudományos konferencia után került sor a rendezvénynek otthont adó épület, az Ozorai Kastély megtekintésére, melyben a csoport vezetését Schranz Mónika intézményvezető vállalta magára. A kastély gazdag története a XV. századig nyúlik vissza, amikor a firenzei családból származó Filippo Scolari (Ozorai Pipo) hazánk egyik legkorábbi reneszánsz főúri rezidenciáját alakította ki ezen a helyen. Az épületet egy barokk kastéllyá való átépítés után magtárként használták. Az épület XX. század eleji története az Esterházy-családdal fonódik össze. A hetvenes években került az OMF figyelmének középpontjába, amikor Sedlmayr János tervei alapján kezdődött meg a felújítása. Az épület történeti tereinek visszaidézése a korra és Hansi bácsi építészeti kelléktárára jellemző szellemes megoldással, az egykori boltozatok vasbeton héjakkal való megidézésével készült, az egykori loggiák, elpusztult erkélyek kortárs faszerkezetű épületrészek segítségével váltak láthatóvá. Már az akkori tervekben szerepelt a külső bástyák láthatóvá tétele, ez a legutóbbi évek helyreállítása során valósult meg. Az épületben vártörténeti- és numizmatikai kiállítás, enteriőr bemutatás kapott helyet. A kiállítást a firenzei XV. századi szobrászat legkiválóbb munkáiról készült másolatok színesítik. Sajnálatos módon az egyes tárgyakhoz kapcsolódó tájékoztatás hiányos, a látogató nem igazán tudja, hogy melyik az eredeti tárgy és melyik a másolat, a tájékoztató feliratok pótlása kívánatos lenne.

A példaszerűen helyreállított, rendkívül színes, sokrétű, gazdag történettel rendelkező épület a Dél-Dunántúl egyik kiemelkedő értéke, fontos látványossága, méltó helyszíne volt a 2019. évi Műemléki Világnap ünnepi rendezvényének.

 

Az eseményről ICOMOS Híradó 2019/2. számában számoltunk be.

 

 

A MŰEMLÉKI VILÁGNAP ALKALMÁBÓL

 

az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága,

a Miniszterelnökség Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkársága, valamint

a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társasága

tisztelettel meghívja Önt

 

„A VIDÉK TÁJI ÖRÖKSÉGE”

 

címmel megrendezett ünnepi rendezvényére

 2019. április 25-én 10.00 órára

az Ozorai Várkastélyba

(7086 Ozora, Várhegy u. 1.)

 

Program

 

09.30-10.00                Regisztráció

A délelőtti program levezető elnöke Fejérdy Tamás

 

10.00-11.15                Ünnepi köszöntők

 

 

11.15-12.15                Díjak átadása

 

12.15-13.20                Ebédszünet

 

13.20-16.00                A vidék táji öröksége

                                    A délutáni program levezető elnöke Nagy Gergely  

 

13:20-13:40                M. Szilágyi Kinga: Kultúrtáj – Történeti táj; Az élő örökség megőrzésének sajátosságai

 

13:40-14:00                Csima Péter: Tájvédelem - nem védett kultúrtörténeti emlékek a tájban

 

14:00-14:20                Hajdu-Nagy Gergely: Tájmeghatározó építészet: hagyomány és megújulás

 

14:20-14:40                Koszorú Lajos: Tájaink - változó örökségünk

 

14:40-15:00                Szünet

 

15:00-15:20                Kincses Krisztina és Árgay Zoltán: Az Európai Táj Egyezmény

                                   és a „vidéki táj”

 

15:20-15:40                Fejérdy Tamás: Tájak, világörökség

 

15:40-15:55               Kérdések / válaszok

 

15:55-16:00                Összefoglalás, zárószó

 

16:15-17:15                Ozorai Kastély megtekintése (fakultatív) Schranz Mónika vezetésével

 

 

A részletes program itt tölthető le.

 

 

A Műemléki Világnap támogatói: